Bevezetés a fémporlasztó porkészítő berendezésekbe

A fejlett por-előkészítési technológia a modern porkohászat és iparosításának alapja, és előfutára a kapcsolódó feltörekvő iparágak fejlődésének. A nagy-teljesítményű, alacsony költségű porgyártási technológiák széles körben elterjedt alkalmazása ösztönözte a porkohászat fejlődését, így az anyagtudomány és a mérnöki kutatás igen aktív határterületévé vált. A porlasztásos módszerekkel előállított porok a világ teljes portermelésének 80%-át teszik ki, ennek 30–50%-át a gázporlasztó berendezések teszik ki-, ami azt jelenti, hogy közel felét gázporlasztási technológiával állítják elő. A porlasztásos módszerekkel előállított porok kiváló gömbölyűséget, szemcseméretet (porátmérőt), szemcseméret-eloszlási koncentrációt, fémezettséget és sűrűséget, valamint felületi minőséget mutatnak a hagyományos kémiai por-előkészítési módszerekhez képest.

A porlasztásos porkészítéssel nyert por az elektromos érintkezők alapanyagainak előállításához a következő előnyökkel rendelkezik: a porszemcsék kicsik és koncentráltak, a legfinomabb szemcseméret eléri a 10 μm-t (1250 mesh), ami segít az anyagszerkezet finomításában; a fémezett és gömb alakú porok jó folyóképességűek, és a természetes szemcsehatárok hatékonyan gátolhatják a szemcsenövekedést az anyag előállítása és felhasználása során; az elektromágneses keveréssel indukciós kemencében történő olvasztással előállított por egyenletes ötvözet-összetételű és nagy sűrűségű, ami biztosítja a végtermék minőségét; a fémezett részecskéket nem könnyű agglomerálni és megtapadni, ami kevesebb láthatatlan veszteséget eredményez. A porlasztópor-előkészítési technológia előnyei, mint például a stabil gyártási folyamat, a kevesebb ellenőrizhetetlen tényező, a magas termékminőség, a vegyi reagens fogyasztás hiánya, a környezetbarátság és a szennyezésmentesség, a magas termelési hatékonyság és az alacsony gyártási költség miatt gyorsan népszerűsítették az iparban, és széles körben használt technológiává vált a hazai elektromos érintkezőanyagok gyártóiparában. A termékminőség javításának és az új termékek fejlesztésének is fontos eszköze.

(1) Vízporlasztás. A vízporlasztást széles körben alkalmazzák Au, Ag, Pd, Pt, Co, Cu, Ni, Fe és Zn porok előállításánál. Részecskeméret-eloszlása ​​10 μm-től milliméterig terjed, szabálytalan alakú, rossz gömbölyű és jó összenyomhatóság. Kis felszerelési beruházást igényel, alacsony az üzemeltetési költsége, a víz újrahasznosítható. Oxigéntartalma legfeljebb 0,4%, amely későbbi redukciós eljárásokkal eltávolítható. A gyártási hatékonyság elérheti az 500 kg/perc értéket, de nem alkalmas reaktív fémekhez, mint például az Al.

(2) Szénhidrogén porlasztás. Hasonlóan a vízporlasztáshoz, de oxidáció nélkül jobb gömbszerűséget hoz létre, és előnyös a finom Al-por előállításához.

(3) Gázporlasztás. A gázporlasztást széles körben alkalmazzák Sn, Pb, Al, Bi, Cu, AAU, Co, Ni, Fe és Zn porok előállításánál. Szemcseméret-eloszlása ​​10 μm-től (ötvözettípustól függően) 200 μm-ig terjed, jó gömbszerűséggel, jó sűrűséggel és folyóképességgel, alacsony oxigéntartalommal, 50 kg/perc gyártási hatékonysággal. A használt gázok főként N és Ar.

(4) Levegő porlasztás. A levegőporlasztást széles körben alkalmazzák Al, Sn, Pb, Cu-Sn és Cu-Zn porok előállításánál. Hasonló a gázporlasztáshoz, alacsony üzemeltetési költséggel, de magas oxigéntartalommal és rossz gömbösséggel.